2017. aug. 20. vasárnapIstván
23°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
tgm.transindex.ro

Farsangi videó Oroszhegyről

utolsó frissítés: 11:39 GMT +2, 2017. március 1.

Az, amit szegény oroszhegyi gyerekekkel elmondattak, Budapesten elhangzik szünetben az Állami Operaházban, a műcsarnoki kiállítás megnyitója után pezsgő és lazacos szendvics mellett, az Országház folyosóján. Meg világszerte.

Talán nem is olyan nagy dolog – de az ember fölkapja a fejét, ha hazulról olvas hírt. Márpedig mind a budapesti Index, mind a szintén budapesti HVG beszámolt a migránsokkal „foglalkozó” klapanciákat kántáló székely gyerekekről az iskolai ünnepélyen. Először azt írták valahol, hogy az eset Csíkban történt, aztán láttam, hogy Oroszhegyen – ezt a falut én is ismerem kicsit, gyerekkoromban is jártam már ott, meg egyszer később is.

Szép hely.

„Az iskolaigazgató a Transindex megkeresése után értesült arról, hogy a Facebookra feltöltött videót már több mint harmincezren látták. »Ez elég baj, nem kellett volna ennek megtörténnie, és Facebookra sem kellett volna feltölteni ezt a videót. Eddig a pálinkáról volt híres Oroszhegy« – mondta.” Azt is mondta, hogy „mi székelyek mindenből viccet csinálunk”.

A Transindexből tudom azt is, hogy volt már ilyen eset: Kommandón.

Nem érdemes erről sokat beszélni: két kisgyerek előad valami kínrímes szöveget „a migránsokról” meg „Merkelkéről” a szokásos idegengyűlölő előítéletekkel, amelyeket – Erdélyre is kiáradó nagy hatással – a magyarországi kormányzó (és ellenzéki) jobboldal erősít a maga gyalázatos propagandájával.

De ez nem az erdélyi falu külön hibája.

Oroszhegyen semmivel se rosszabb, mint a budai várkerületben, ahol nemrég valódi úriember írt tiltakozó levelet az elöljáróságnak: hogy merte a szomszédja cigánynak kiadni a lakását; és nem rosszabb, mint Párizsban vagy Bécsben. Igaz, hogy Magyarországon és Romániában nincsenek közel-keleti, közép-ázsiai és fekete-afrikai „migránsok” – de hát Lengyelországban sincsenek zsidók…

Az se olyan különös, hogy gyerekeket használnak föl. Az Iszlám Állam olykor gyerekeket alkalmaz hóhérnak, a Khmer Rouge (a kambodzsai rémuralom) pribékjei is gyerekeket tettek meg őrnek haláltáboraikba. Úgy hírlik, nagyon kegyetlenek voltak.

Abban sincs semmi, hogy éppen kisebbségi területen képez ki család és iskola kislányokat és kisfiúkat fasisztának. Az SS leghivatásszeretőbb katonái között voltak balti németek, szudétanémetek, dunántúli és bácskai svábok, erdélyi szászok. Csak idejében kell kezdeni a nevelést.

Az elnyomás tapasztalata se jelent semmit. Az évezredeken át üldözött zsidóság állama, Izrael pokolian bánik a palesztinokkal, s még saját arab állampolgáraival is, épp úgy rágalmazza és zaklatja a jogvédő csoportokat, mint Putyin Oroszországa, Erdoğan Törökországa. Satöbbi.

Végül is mi történt Oroszhegyen? Semmi különös. Kibicsaklott ízlés, rossz humor. S hogy elterjedt mindenfelé, az balszerencse, baleset. Rasszizmus mindenütt van, idegengyűlölet, nőgyűlölet, homofóbia, a szegények lenézése, az etnikai és felekezeti kisebbségek kirekesztése, háttérbe szorítása, elüldözése általános. A háború és az éhínség elől menekülőket – például Magyarországon – őrizetbe veszik, konténerekbe zárják, ami ugyan a nemzetközi jog szerint bűncselekmény, de ez senkit se érdekel. „Merkelke” is megváltoztatta a politikáját, hazazsuppolják – a háborúba – az afgán menedékkérőket. Az, amit szegény oroszhegyi gyerekekkel elmondattak, Budapesten elhangzik szünetben az Állami Operaházban, a Zeneakadémián, a Vígszínház előcsarnokában, a műcsarnoki kiállítás megnyitója után pezsgő és lazacos szendvics mellett, az Országház folyosóján (s olykor a képviselőházi ülésteremben), a sok Michelin-csillagos vendéglőben. Meg világszerte. Most éppen a kelet-európai bevándorlók és vendégmunkások szociális jogait nyirbálják meg több helyütt Nyugat-Európában, Ausztriában a kelet-európaiaknak munkát adó vállalkozók esnek el előnyöktől. Az ilyesmikről beszámoló vagy miattuk tiltakozó értelmiségiek egyre több országban épp börtönbüntetésüket töltik.

Csak abban reménykedhetünk, hogy a Nagy Leosztáskor az oroszhegyi gyerekek majd az elnyomókhoz, nem az elnyomottakhoz fognak tartozni. Más remény nincs – ebben a társadalmi rendszerben nem is lehet.