ZÉRÓ SZÁZALÉK
Magyar nyár
Tamás Gáspár Miklós utolsó frissítés: 11:37 GMT +2, 2013. augusztus 12.Nemzetközi fölmérés érdeklődött aziránt, mennyire elégedettek az emberek az életükkel. Magyarország a lista alján: itt zéró százalék elégedett. Senki se.
●
A negyvenfokos hőségben az ózdi cigánytelepen a városvezetés – pár csap kivételével, amelyben csökkentették a nyomást – elzáratta a vizet. A „vízkorlátozási rendeletet” az ellenzéki MSZP (amely – mint országos párt – tiltakozik, nagyon helyesen) helyi embere is megszavazta. Ki nem zárták, le nem mondott.
●
A d…i kekszgyárba nem vesznek föl cigány dolgozókat, állítólag azért, mert a fogyasztók nem ennének meg olyasmit, amihez cigányasszonyok keze hozzáért.
●
„Rendben van. Ne folytassunk hiábavaló akadémikus vitát! Ha te a rabszolgatartók pártján állsz, én pedig a rabszolgákén, akkor úgysem érthetjük meg egymást.” Ezt írta Kassák 1955-ben. Megjelent 1988-ban.
●
Nemzetközi fölmérés érdeklődött aziránt, mennyire elégedettek az emberek az életükkel. Magyarország a lista alján: itt zéró százalék elégedett. Senki se.
●
A Randstad Work Monitor kutatása szerint minden második magyar fölnőtt szívesen külföldre menne, ha lenne állás.
●
Őrizetbe vettek szélsőjobboldali ifjakat, akiknél gépkarabélyt, géppisztolyt és más effélét lelt a hatóság.
●
Persze ez nemcsak Magyarország: Csehországban több helyen fallal különítik el a cigánygettót, Szlovákiában úgyszólván minden városban körülfalazzák, Romániában a nagybányai eset a legismertebb. Nagybányán „baloldali”, azaz „szociáldemokrata” a polgármester. Franciaországban a „szocialista” kormányzat folytatja a Sarkozy-rezsim romaellenes elnyomó politikáját, Manuel Valls „szocialista” belügyminiszter semmivel nem jobb, mint az elődei. Sőt. – Ez Európa. Kint és bent, mindenütt ugyanaz.
●
A lemondott bírót, aki rendszeresen a szélsőjobboldal javára ítélt különféle pörökben, fontos diplomáciai állásba nevezték ki Magyarország kolozsvári főkonzulátusán. Ezen a helyen kell majd szaporítania a magyarság és a magyar ügy iránti rokonszenvet.
●
A V. nagyközség határában fölállított menekülttábor ellen hetekig tiltakoztak a falu lakói. Nem szép dolog. De az is igaz: a kutya se kérdezte őket. Miközben hazánkban harsog, pöfög, dübög – az államvezetés intencióitól nem teljesen függetlenül – az idegengyűlölő propaganda, a magyar állam V. nagyközség nyakába zuhintja, figyelmeztetés nélkül, a menekülteket. Itt vannak – ahogyan a V. nagyközségi civil társadalom egyik képviselője megformulázta – „a füstös seggű arabok” (egyébiránt az ott ideiglenesen letelepített menekültek koszovóiak és fekete-afrikaiak, nem közel-keletiek), mert befogadásukat nemzetközi jogi kötelezettségek parancsolják államunkra. Hazulról el kellett menekülniük, mert otthon nem látják őket szívesen. Talán majd nálunk.
●
Elítélték első fokon a cigánygyilkosságok tetteseit – a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést így se helyeseljük: embertelenségen nem segít embertelenség. A jobboldal szóvivője és sajtója szerint a felelős a Gyurcs…, a Bajn…, az Egyedül Vagyunk azt írta volna: „a judeobolsevista-plutokrata cimboraság”.
●
„Kenyér magva, tőke magva,/megy a csűrbe, fut a bankba./Hozzánk nem ér, csak a hangja:/zúg a búza.//Nő a búza, nő az ínség./Fegyverkezik az ellenség./Csöndet kíván a fasizmus!/S zúg a búza.” (J. A., 1933.)
●
A termelékenységhez (és így a létrehozott profithoz) viszonyított reálbér Magyarországon több mint húsz százalékkal alacsonyabb, mint az ugyanekkora termelékenységhez (profithoz) viszonyított reálbér az Európai Unió tizenhárom másik országában. Három magyarországi szakszervezet mintegy fél éve elkezdődött egyesülési tárgyalásairól nincs hír.
●
„Ez itt körül mind ellenség, gondold meg jól, az nyugalmat ád./Énekelni oly nehéz itt, énekeld a munkások dalát!” (J. A., 1932.
●
Móra Ferenc írja: „Parasztnak lenni: ez a háborúig [az első világháborúig] majdnem annyit jelentett, mint a háború óta: zsidónak lenni.” Hosszú hónapok óta nem olvastam a magyar sajtóban ezt a szót: munkás. Móra Ferenc nevét se olvastam sehol. Ezt írja pár sorral lejjebb: „Nem kellett volna annyit éltetni a negyvennyolcat, Márton.”
●
És még lejjebb pár sorral: „Hiszen a városházán már akkor nem botoztak.”
●
Följebb pár sorral: „…A szüleimet sohase bántotta senki, hiszen nem is volt miért, törvénytisztelő, szelíd, alázatos szegény emberek voltak, az édesanyám mindig letörülte a kötőjével az úgyis tiszta széket, amelyre Csajka végrehajtó úr lepihent, míg írásba foglalta a magyar államnak két malacunkra irányuló igényét, és a nagy műre édesapám mindig boroskancsóból itatott vele áldomást, ő maga csak pohárral koccintott.”
●
Mi kell a vén csontnak, kérdezi Tóth Árpád. „Édes asszony, víg halál.”
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!